Hányszor ideális a konkrét szeretés?

Alaphelyzet

   A kapcsolat kialakulása idején, az első hetekben, hónapokban mindkét fél számára kielégítő a szex, ami a gyakoriságot illeti. Ugyanis ismerkednek, puhatolóznak, elkábulnak az újdonságtól, elvarázsolódnak a friss szerelemtől. Aztán megismerik egymást, és az ünnepnek számító találkozások hétköznapokká válnak, megszokottak lesznek, a szerelem lángja pislákolni kezd. A gond ott kezdődik, amikor lassan kiderül: a két fél szerelmi étvágya igen különböző.

Mindennapos gyönyörök

   Sokan vannak, akik naponta igényt tartanak a gyönyörre. Ha ilyen emberek összetalálkoznak, rendkívül intenzív életet élnek, és szinte nincs idejük arra, hogy problémáik legyenek, hiszen a testiségükben annyira el vannak foglalva, hogy az ágyban minden létező feszültséget feloldanak.

A hiba viszont ott van, ha csak az egyik fél szeretné naponta, a másik nem. A napi igénnyel rendelkező próbálkozik, de kezdeményezése egyre gyakrabban kudarcba fullad. Ha a másik fél mégis enged (legtöbbször a nő), akkor azt egyre inkább erőszaknak éli meg, tehát szép lassan úgy elmegy a kedve az egésztől, hogy nemhogy sűrítené, inkább ritkítja az alkalmakat. Mígnem eljuthat a teljes undorig és visszautasításig.

   Egy középkorú hölgy panaszkodott. A klimaxig kielégítő és szinte napi szex kapcsolata volt a férjével. A klimax viszont a vágy jelentős csökkenését hozta magával (nem szükségszerű!), de a férj csak követelte magának a jussát. Olyannyira elfajult a dolog, hogy jelenleg undorodik a férjétől, utálja, de nem képes elválni tőle, mert az nem hagyja. Síró rohamot kap, ha a szex szóba kerül, sikít, ha hozzá érnek.

A másnaposok

   Sokan vannak olyanok is, akik csak minden másnap szeretnek szeretkezni: húsvét másnap, és karácsony másnap. Nekik az évi két alkalom is sok, de akkor élvezik az együttlétet, csak közben eszükbe sem jut. Legtöbbször az ilyen férfinek vagy nőnek egy kicsit gyenge, megalkuvó (bamba?) párja van, aki annyira hagyja elfajulni a dolgokat, hogy harmincas évei közepére már csak a szex emlékiratait készül megírni. Vagy! A partner egy kicsit aktívabb külső kapcsolatot keres, a passzív fél meg - jogtalanul ugyan -, de vérig sértve érzi magát.

   Szintén középkorú pár esete: a kezdetektől nem éltek túl gyakori szexuális életet, bár a nő kívánta volna. A gyerekek megszületése után a férj különösen ellustult. Már a feleség minden kedveskedését, mozdulatát kihívásnak tekintette, mára már sem az érintését, sem a pusziját nem tűri, mert az is csak "felesleges kihívás". Elválni pedig nem engedi a nőt tőle, mert egyébként pedig nagyon szereti. A férj külsőre férfias, valóban évtizedek óta impotenssé vált.

Érdekes megfigyelések a szexhez való viszonyról

   Abban az esetben, ha az egyik fél sűrűn kezdeményezi a szexet, a másik egyre sűrűbben hárít. Ha kialakul ez a játék, akkor legyen az figyelmeztető jel: a hárító fél tehernek érzi a szexet és a közeledést. Meg kell beszélni az okát! Nagy valószínűséggel a visszautasítás mögött szexuális elégedetlenség lakozik, azaz a partner számára az együttlét valami miatt nem kielégítő, vagy nem elég érdekes, nem elég változatos.

Ha ugyanez az ember egy másik párkapcsolatba kerül, és ott a partner még nála is kevésbé kívánja a szexuális együttléteket, a libidója egyre nagyobb lesz, mígnem sokszor túlszárnyalja az előző kapcsolatában visszautasított párját.

   Azaz: ha rátukmáljuk a másikra magunkat, az visszautasítást szül. Ha néha éheztetjük, akkor az növeli a vágyat. Meg kell várni, míg kialakul mindkét félben a szexuális étvágy, a hajlandóság, csak akkor kell kielégíteni azt. Ellenkező esetben mindennapivá, unalmassá, érdektelenné válhat. S nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is törekedni kell a változatosságra. Akkor a partnerek automatikusan összehangolódnak.

Forrás